PellerG írta: ↑2023.06.07. 12:27
De most hirtelen mire fel ez a nagy arab fellángolás?
Ők lesznek az új Kína?
1-2 nyár alatt megvesznek mindenkit is, aztán jön az embargó?
2-3 játékosnál vannak már bedobva 100-200 milliós fizuk.
Ha csak csapatonként vesznek 2-3-t, miért jó az nekik?!
33+-os játékosokról beszélünk...
Egyebkent nem hirtelen jott, mar korabban is rengeteg vilagszintu sportesemenyt vittek oda.
F1, vilag legnagyobb Box meccsei, Olasz Szuperkupa, Spanyol Szuperkupa, es meg folytathatnak.
Saudi Vision 2030 gigantikus projekt.
A projekt celja az Orszag terjeszkedese tobb fontos gazdasagi teren, valamint egeszseg, oktatas, sport, idegenforgalom, es komoly infrastruktura fejlesztes.
Elkepeszto dolgokat epitenek fel, elkepeszto meretu legitarsasagot is letrehoznak, Turizmust is szeretnek a kozpontba tenni lasd Emirsegek (Dubai, Abu Dhabi), vagy Qatar (Doha).
Egyebkent mar regebben szerepelt itt, de a Saudi Vision 2030-bol egy reszlet:
"
Errol egy kis osszeallitas, ami talan kicsit azt is konnyebben megerteti miert lehet fontos nekik a nyugati piacra valo, ezaltal a turizmusba valo betores.
Magyarul nyelvu, gyakorlatilag legfrisebb cikkekbol valogatva, elore szolok hosszu lesz, szoval akit nem erdekel innentol ne olvassa.
Szaúd-Arábia 500 milliárd amerikai dollárból, azaz nagyjából az éves magyar GDP négyszereséből építi fel a jövő városát Jordánia határán, a Vörös-tenger partján. A projekt vélhetően a legnagyobb vállalkozás, amibe nemhogy arab ország, de talán a világ valaha belevágott.
A gigantikus tervet a szaúdi koronaherceg, Mohammed bin Szalman jelentette be egy konferencián, ahol arról is beszélt, Neom városának tervét nem csak egyszerűen gazdasági vállalkozásnak és speciális státuszú kereskedelmi zóna létrehozásának tekintik.
A Neom, legyen bár önmagában is hatalmas volumenű projekt, valójában része annak a nagyszabású tervnek, amely a sivatagi olajkirályság megújítását takarja.
Mohamed bin Szalmán koronaherceg Szaúd-Arábia történetének legjelentősebb városfejlesztési projektjét jelentette be vasárnap. A város a NEOM nevű, egy hatalmas, futurisztikus megaváros építését célzó fejlesztési projekt első üteme, és a The Line, azaz A Vonal nevet kapta. Nem nehéz rájönni, miért: a Line egyetlen, 170 kilométer hosszú, egyenes vonal lenne, autók és utcák nélkül.
Vonal teljesen karbonsemleges lenne, azaz nem bocsátana ki szén-dioxidot, és lakói 5 perces sétával elérhetnének mindent, ami mindennapi tevékenységeikhez szükséges, de ha kell, a Vonal egyik végétől a másikig is elutazhatnak akár 20 perc alatt. Eszerint a Vonal alatt/előtt/mellett/fölött/mögött valamilyen kötöttpályás közlekedési eszköz járna, és valószínűleg a közlekedési eszköz gyorsasága és teherbírása indokolja, miért érdemes egyetlen vonalba rendezni a várost.
Mohamed bin Szalmán szerint 1 millióan lakhatnak majd a városban, melynek építését már 2021-ben megkezdhetik. Pénz van rá: a teljes NEOM projektre 500 milliárd dollárt szánnak, ami több mint az éves magyar GDP háromszorosa.
A kopár sivatagban a Vörös-tenger partjáig elnyújtózó hatalmas, Belgium méretű terület nemrégiben csak a homoknak és a szikláknak adott otthont. Aztán egyszer csak megjelent egy repülőtér. Majd extrém sportolók csapata érkezett, tavaly júniusban leszállt az első kereskedelmi járat és idén már a Dakar rally résztvevői versenyeznek a célbajutásért.
Hamarosan ez a terület lehet az otthona a harminchárom New York nagyságú megapolisznak: Neomnak.
A Vision 2030-ra keresztelt projekt részeként forradalmasítanák a társadalmi berendezkedést.
A problémát, ami Neomra árnyékot vethet, a befektetők hiánya okozza. A kormány gőzerővel próbálja az országba csalogatni a nagyobb cégeket, például az Amazont, IBM-et, vagy a Teslát, azonban Dzsamál Hasogdzsi 2018-as halála sok mindent megváltoztatott.
Nem kell többet az ősi esőtáncot ellejteni a tűz körül (már ha eddig bárki ezt tette volna), a város „felhő-fejő” (cloud-seeding) technológiája fogja generálni a megfelelő mennyiségű csapadékot a száraz sivatagban. Az időjárás befolyásolása és a mesterséges esőgyártás nem új koncepció, 1946-ban Vincent Schaefer, a General Electric kémikusa New York feje fölé repülve szárazjeget szórt le a városra, és sikerült ezzel hóesést előidéznie.
Jelenleg Kínában van a legnagyobb felhő-fejő hálózat, a tibeti hegyek tetején.
repülő taxikon utazhatnak a lakosok, a koronaherceg szerint utakra lassan már nem is lesz szükség. Az elképzelésben sokan osztoznak, rengeteg cég fejleszt mostanában repülő járműveket, így ez az ötlet valószínűleg tényleg megvalósul Neomban.
Neom szimbolikusan is fontos a Szaúdi vezetés számára, mivel ez a Zászloshajója a Vision 2030 néven futó átfofó stratégiának.
A legkorszerűbb technológiákat használó iparágaknak, kutatásoknak is otthont ad majd az emberiség történetének vélhetően legnagyobb települése, az Egyiptom, Jordánia és Szaúd-Arábia határára megálmodott Neom. De a város nemcsak abban lesz rendkívüli, hogy kizárólag megújuló források biztosítják majd a működtetéséhez szükséges energiát, hanem abban is, hogy egyedi megoldásokkal gondoskodik majd lakói élelmezéséről. A tengervíz átalakítása ivóvízzé, napenergiával üzemelő üvegházak, nanotechnológia, és a világ egyik legfontosabb kereskedelmi központja – ez mind a Neom lehet.
Szaúd-Arábia vezetői egy újfajta jövőkép terveit körvonalazzák, amely kevésbé fog az olajiparra támaszkodni. Bár az ország az OPEC-ben még mindig vezető szerepet játszik és távol áll attól, hogy olajtartalékai kifogyjanak (a világ össztartalékának 17%- ával rendelkezik), lassan kénytelen alkalmazkodni ahhoz a globális trendhez, amely egyre inkább a zéró kibocsátás irányába halad. A fiatal országot 1932-ben alapították és mióta a Standard Oil 1938-ban belekezdett a régióban olajfúrótornyok építésébe, a lakosok bevételi forrását kilencven százalékban ez az ipar alapozza meg, még 2020-ban is a kormány bevételeinek felét a nyersolajból nyerte.
A jelentős vagyonokból igazi jóléti államot hoztak létre, bár az emberjogi kérdések tekintetében vannak kritikára okot adó elemei a törvénykezésnek, a nők például csak 2019 óta utazhatnak férfikísérő nélkül külföldre.
Hogy ezt a jólétet egy esetleges kőolajmentes jövőben se kelljen nélkülözni, az ország vezetői irányt próbálnak váltani, és létrehozták a Vision 2030 terveit.
A Vision keretében hatalmas gigaprojektek álmai születtek meg: Quiddiya, a Disneylandet is lepipáló óriás szórakoztatóközpont; Amaala über-luxusszállodája, melyet a Közel-Kelet Riviérájaként hirdetnek, AlUla, egy 25 561 négyzetkilométeren terjeszkedő szabadtéri múzeum, melyhez Jean Nouvel tervezi a szállodát, és ide tartozik Neom is.
Neom a Vörös Tenger partján fekvő megacity, mely összesen tizenhatezer négyzetkilométeren fog elterülni. Összehasonlításképpen Tokió, a világ legnagyobb városa mindössze csak 2194 négyzetkilométeres, Budapest pedig 525, vagyis több, mint harmincszor férne bele a gigatelepülésbe. Neom azonban nem egy egybefüggő város, több területet foglal magában, az első megvalósításra kerülő része pedig a százhetven kilométer hosszúságú The Line névre hallgató okosváros lesz, melyet már idén elkezdenek megépíteni.
A nevét különös alakjáról kapta, ugyanis a tradicionális városrendezési elveket felrúgva (a környezet teszi ezt szükségessé) nem a szélrózsa minden irányába fog terjeszkedni, hanem egyenes vonalú lesz a struktúrája. A teljes Neom kivitelezése összesen ötszáz milliárd dollárba, azaz százötvenezer milliárd forintba fog kerülni, melyet első körben a Nyilvános Befektetési Alapból fognak finanszírozni. A befektetés azonban a remények szerint megtérül, becslések alapján évi 48 milliárd GDP növekedést fog hozni a királyságnak.
Az emberközpontú és adatokra alapozott civilizáció mellett a környezetbarát működés áll a fókuszban a Line körzetében, az energiát száz százalékban megújuló energiaforrásokból, nagyrészt szél- és napenergiával fogják megtermelni. A luxusváros többek között turistacsalogató látványosságnak is készül, a cél, hogy minél több befektető érdeklődését felkeltse Neom környéke. Az ott élő Huwaitat törzs lakóit viszont az építkezés miatt elkezdték kitelepíteni, legalábbis erről számolt be májusban a Guardiannek nyilatkozó Alia Hayel Aboutiyah al-Huwaiti, a törzs egyik, Londonban élő tagja. Ahogy ő fogalmazott:
"Ez a turistáknak van, a pénzes embereknek. De nem azoknak, akik már eleve itt élnek."
Szaúd-Arábiában már javában zajlik a NEOM nevű futurisztikus óriás metropolisz építését előkészítő munka, amelyet az sem akasztott meg, hogy az amerikai hírszerzés felelősnek találta nemrég a projekt mögött álló szaúdi koronaherceget Dzsamál Hasogdzsi újságíró meggyilkolásában.
A teljesen autómentes, arcfelismerő rendszert használó gépek működtette sivatagi város tervét sokan valóságtól elrugaszkodott víziónak tartják, a Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös által meghirdetett, 500 milliárd dolláros projekt előkészítése azonban már megkezdődött, idén 700 embert szándékozik felvenni a kivitelezést végző vállalat.
A körülbelül Belgium nagyságúra tervezett várost egy fényesebb jövő előfutáraként hirdetik, a nemzetközi befektetők azonban egyelőre nem tolonganak. Ennek egyik oka lehet, hogy a térségben több, már bejáratott közlekedési és üzleti csomópont található: Dubaj, Abu-Dzabi és Katar. További akadályt jelent sokak szerint, hogy a projekt egyértelműen a Szaúd-Arábia de facto vezetőjének számító trónörököshöz kötődik, akinek nem túl kedvező a nemzetközi megítélése egyebek mellett a jemeni polgárháborúba való beavatkozás, valamint Dzsamál Hasogdzsi kormánykritikus újságíró néhány évvel ezelőtti meggyilkolása miatt.
Elemzők úgy vélik, hogy konkrét amerikai intézkedések hiányában a jelentés nem változtat a befektetők hozzáállásán Szaúd-Arábia vonatkozásában.
„Valamivel komolyabb fellépésre számítottak a Biden-adminisztrációtól, ha mindössze ennyi, az eléggé gyenge jelzés. Nem látom ezt nagy akadálynak a királyságban lehetőségeket kereső vállalatok többsége számára” – mutatott rá Neil Quilliam, az Azure Strategy tanácsadócég igazgatója.
Az amerikai hírszerzési jelentés közzétételét megelőzően a NEOM arról számolt be, hogy a projekt iránt már hatalmas az érdeklődés bel- és külföldön egyaránt. „Tárgyalásban vagyunk különböző iparágak számos vállalatával, amelyek jelezték részvételi szándékukat” – írták egy közleményben.
Amikor Mohammed bin Szalmán feltűnt a világpolitikában, átvéve Szaúd-Arábia vezetésé apjától, Szalmán királytól, igyekezett egy modern, felvilágosult vezető képét mutatni, aki a sok szempontból nagyon középkori királyságot átvezeti a 21. századba. Ez elég sokáig sikerült is, a nyugati újságírók és politikusok is körberajongták a fiatal uralkodót. MBS (ahogy a világsajtó emlegeti) abban is látta a feladatát, hogy felkészítse országát arra a korra, amikor kimerülnek a Szaúd-Arábia gazdagságát és hatalmát adó olajkészletek. A választ ő is valami hasonlóban látta, mint a Dubait gazdasági és turisztikai központtá fejlesztő Egyesült Arab Emírségek vagy a Dohát hasonlóan felhúzó Katar vezetői: fel kell építeni a sivatagba egy várost, ami vonzza majd a tőkét.
Csakhogy MBS nem elégetett meg azzal, hogy egy modern nagyvárost felhúzzon a sivatagba, ő a jövő városág akarta megépíteni. Ránézett országa térképére, látott egy részt annak észak-keleti csücskében, amiről azt gondolta, hogy nincs ott nagyon semmi csak kő és homok (ez nem így volt, de erre majd visszatérünk), és kitalálta, hogy oda egy olyan várost kell felhúzni, amilyen még senki nem látott, legfeljebb a moziban.
2019-ben elkezdtek építeni a terület tengerparti részén egy Neom Bay nevű települést, ami nem sokkal több, mint egy repülőtér (az első a világon, ami már teljesen 5G-re épül), egy golfpálya és természetesen egy palota a koronahercegnek. Ezt a keveset pedig nagyon igyekeznek kihasználni és sokat mutogatni: a tengerparton nyugati sportolók meghívásával wakeboard és strandfoci versenyeket rendeznek, hogy aztán látványos, de közhelyes promóvideókat forgassanak róluk. Ide szervezték a 2020-as Dakar rally-t is, de MBS is annyit van Neom Bay-ben, amennyit csak tud: itt kapta meg a koronavírus elleni oltását, itt találkozott Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel és állítólag itt volt az első találkozója Benhamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel is.
Mohammed bin Szalmán nagyon akarja, hogy Neom legyen. A koronaherceg pedig 35 éves, potenciálisan még nagyon sokáig lesz országának teljhatalmú ura, és már hozzászokott ahhoz, hogy amit nagyon akar, az úgy lesz.
Szaúd-Arábia a következő években 200 milliárd amerikai dollár befektetésével fejleszti az ország üdülőhelyeit, repülőtereit, szórakoztató parkjait és egyéb turisztikai infrastruktúráját – idézte a napokban a brit The Parliament magazin Ahmed bin Khateb szaúdi idegenforgalmi miniszter nyilatkozatát.
A következő évtizedben csak új szállodai férőhelyből legalább félmillió felépítését tervezik.
A fejlesztések egy komplex, igen ambiciózus, Vision 2030 elnevezésű programba ágyazódnak, amely az oktatástól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig a teljes gazdaságot átfogja, és célja, hogy a monarchiát kivezesse az egyoldalú olajfüggőség korszakából.
A vendéglátásban az öböl menti ország a következő évtized végén már évente legalább százmillió turistát tervez fogadni.
A program első számú célközönségeként kifejezetten az európai vendégeket jelölték meg. A tervek szerint a következő tíz évben az idegenforgalomból származó bevételek évi 7 százalékkal nőnek, hogy 2030-ra elérjék a sivatagi királyság nemzeti jövedelmének 10 százalékát. Ezeknek a céloknak már a kitűzése is hatalmas szemléletbeli fordulatot jelez, hiszen a Mekkába és Medinába tartó tömeges zarándoklatoktól eltekintve, ez idáig nem engedélyezték a beutazóturizmust, így a szabadidős vagy városnéző utakat sem.
Vörös-tenger, amelyet az egyiptomi oldalon évente több millióan keresnek fel, a szaúdi partok közelében még valóban szinte teljesen érintetlen. Az ország emellett az arab civilizáció és az iszlám bölcsőjeként is számot tarthat az érdeklődésre.
Olyan történelmi jelentőségű ősi és középkori események színhelyeivel van tele az Arab-félsziget, amelyek rendkívül érdekesek lehetnek a felfedező kedvű európai turistáknak.
Az európai vendégek komfortérzetéhez persze a fejlesztéseken kívül
egyfajta kulturális forradalomra is szükség lesz, amely egyébként magával a döntéssel kezdődött, hogy tudniillik az eddigi tilalom helyett most már fogadni akarják az európaiakat.
Ráadásul nemcsak a turistákat várják, hanem a külföldi befektetéseket is ösztönzik.
"